<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	
	>
<channel>
	<title>
	Hozzászólások ehhez: Vasutas sztrájk	</title>
	<atom:link href="/2009/10/vasutas_sztrajk_3/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>/2009/10/vasutas_sztrajk_3/</link>
	<description>... a hoppá érzés fontosságáról ...</description>
	<lastBuildDate>Wed, 11 May 2016 20:22:16 +0000</lastBuildDate>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=5.7.2</generator>
	<item>
		<title>
		Szerző: stremix		</title>
		<link>/2009/10/vasutas_sztrajk_3/#comment-308</link>

		<dc:creator><![CDATA[stremix]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 14 Dec 2009 03:30:01 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://fogaskerek.blog.hu/2009/10/29/vasutas_sztrajk_3#comment-308</guid>

					<description><![CDATA[Nna, akkor egy kis kiegészítés azoknak akik nem vasúti járművet vezetnek.&lt;br /&gt;
cooldavee sokmindent jól leírt, de nem teljesen úgy van minden. Villamosvezetőként tanultam és tapasztaltam már pár dolgot a majdnem 8 évem alatt.&lt;br /&gt;
A lényeg: A keréktalp valóban kúpos, ezzel együtt a sín teteje is ferde, mindkettő befelé &quot;dől&quot;. Ez tartja középhelyzetben a kerékpárt (igen, így hívjuk), mivel a két kerék nem feszül be a sínek közé, mert akkor nem is tudna forogni. A másik a nyomkarima, ami nagyobb a kerékátmérőnél, ez akadályozza meg, hogy oldalirányba kicsússzon a kerék.&lt;br /&gt;
A keréktalp folyamatosan kopik, minél laposabb, annál kevésbé tartja bent a helyén és olyankor lesz egyre durvább a &quot;szitálás&quot;, oldalirányban rángatni kezd az egész kocsiszekrény. De nem siklik ki! Egyrészt a nyomkarima miatt, másrészt a kis tapadás miatt.&lt;br /&gt;
A vasúti kerék ugyanis csúszik a sínen. Nagyon! Tulképp erősebb üzemi fékezéskor száraz pályán is csúszáshatáron fékezünk! Ha vizes a pálya (főleg ha csak egy kicsit) vagy sok az olajos falevél stb, akkor még elindulni is nehéz, és ha csak helyenként csúszik, akkor intenzív rángatások közepette tudunk csak megállni.&lt;br /&gt;
Tehát régi lekopott iparvágányokon is észrevehető, hogy kanyarban nem pattog és nem is siklik ki a gép, bármennyire is le van kopva a kerék és a sín, hanem egyszerűen csak csúszik.&lt;br /&gt;
Amúgy egy frissen esztergált kerék is nyikorog a kanyarban, de nem a keréktalp nyikorog, ahogy sokan gondolják hanem a nyomkarima élei karistolják a sín belső szélét. Ezt is meg lehet jól figyelni az ívekben, a külső sínszál belsejét pár év alatt a nyomrarima szépen lecsiszolja, amolyan érdekes vájat lesz rajta. Az öregebb síneken már alig van hely a keréktalpnak...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Nna, akkor egy kis kiegészítés azoknak akik nem vasúti járművet vezetnek.<br />
cooldavee sokmindent jól leírt, de nem teljesen úgy van minden. Villamosvezetőként tanultam és tapasztaltam már pár dolgot a majdnem 8 évem alatt.<br />
A lényeg: A keréktalp valóban kúpos, ezzel együtt a sín teteje is ferde, mindkettő befelé &#8220;dől&#8221;. Ez tartja középhelyzetben a kerékpárt (igen, így hívjuk), mivel a két kerék nem feszül be a sínek közé, mert akkor nem is tudna forogni. A másik a nyomkarima, ami nagyobb a kerékátmérőnél, ez akadályozza meg, hogy oldalirányba kicsússzon a kerék.<br />
A keréktalp folyamatosan kopik, minél laposabb, annál kevésbé tartja bent a helyén és olyankor lesz egyre durvább a &#8220;szitálás&#8221;, oldalirányban rángatni kezd az egész kocsiszekrény. De nem siklik ki! Egyrészt a nyomkarima miatt, másrészt a kis tapadás miatt.<br />
A vasúti kerék ugyanis csúszik a sínen. Nagyon! Tulképp erősebb üzemi fékezéskor száraz pályán is csúszáshatáron fékezünk! Ha vizes a pálya (főleg ha csak egy kicsit) vagy sok az olajos falevél stb, akkor még elindulni is nehéz, és ha csak helyenként csúszik, akkor intenzív rángatások közepette tudunk csak megállni.<br />
Tehát régi lekopott iparvágányokon is észrevehető, hogy kanyarban nem pattog és nem is siklik ki a gép, bármennyire is le van kopva a kerék és a sín, hanem egyszerűen csak csúszik.<br />
Amúgy egy frissen esztergált kerék is nyikorog a kanyarban, de nem a keréktalp nyikorog, ahogy sokan gondolják hanem a nyomkarima élei karistolják a sín belső szélét. Ezt is meg lehet jól figyelni az ívekben, a külső sínszál belsejét pár év alatt a nyomrarima szépen lecsiszolja, amolyan érdekes vájat lesz rajta. Az öregebb síneken már alig van hely a keréktalpnak&#8230;</p>
]]></content:encoded>
		
			</item>
		<item>
		<title>
		Szerző: cooldavee		</title>
		<link>/2009/10/vasutas_sztrajk_3/#comment-307</link>

		<dc:creator><![CDATA[cooldavee]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 29 Oct 2009 23:27:08 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://fogaskerek.blog.hu/2009/10/29/vasutas_sztrajk_3#comment-307</guid>

					<description><![CDATA[&lt;a href=&quot;http://fogaskerek.blog.hu/2009/10/29/vasutas_sztrajk_3?fullcommentlist=1#c7510134&quot; class=&quot;reply_nick_131746&quot; onclick=&quot;javascript:if ( typeof followCommentReply != &#039;undefined&#039; ) return followCommentReply( 7510134 );&quot; rel=&quot;nofollow&quot;&gt;@Thresher&lt;/a&gt;: Ha a kerekek nem csonkakúpok lennének, hanem hengerek, akkor&lt;br /&gt;
- ha valahogy rá is tudnánk kényszeríteni a kerekeket (mint ahogy nem tudjuk, hiszen nem kormányozhatóak), hogy a sínen maradjanak kanyar közben, akkor a kerekek ugrálnának, csúsznának,&lt;br /&gt;
- ha viszont nem tudjuk rákényszeríteni őket, akkor a vonat kisiklana.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a probléma akkor is fennáll, ha csak egy vagont nézünk, sőt, ha csak egy tengelyt. Gondolj pl. egy autóra. Ha mondjuk hátsó kerék meghajtású, akkor az első kerekek külön tengelyeken forognak, a hátsó kerekeknek viszont egy tengelyen kéne lenniük ahhoz, hogy mindketten megkapják a főtengelyen keresztül a motorból származó nyomatékot. Ha csak úgy simán egy tengelyre tennénk őket, akkor kanyarodás közben csúsznának, ugrálnának a hátsó kerekek (egész kis kanyarban is). Autó esetén ezért kell a differenciálmű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egyébként a vonat kúpos kerekeinek az igazi szépsége az, hogy nem csak azért kellenek, hogy &quot;el tudja viselni&quot; a kanyart (azaz, hogy ne csússzanak, ne ugráljanak a kerekek). Ha csak ennyire lenne szükségünk, akkor külön tengelyre tennénk a két kereket, és meg van oldva a helyzet. Csakhogy ekkor jön be az a másik dolog, amit a feladatban szintén megemlítenek, hogy a kisiklás is probléma. Külön tengelyes esetben simán kisiklana a vonat, hiszen nem lenne semmilyen erő, ami a síneken tartaná. A kúpos kerekek pedig ezt a problémát is megoldják. Mindig pontosan annyira döntik be a vonatot, és kényszerítik kanyarodásra, amennyire a sínek megkívánják, legyen az egy &quot;éles&quot; kanyar vagy egy egyszerű egyenes szakasz.]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://fogaskerek.blog.hu/2009/10/29/vasutas_sztrajk_3?fullcommentlist=1#c7510134" class="reply_nick_131746" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7510134 );" rel="nofollow">@Thresher</a>: Ha a kerekek nem csonkakúpok lennének, hanem hengerek, akkor<br />
&#8211; ha valahogy rá is tudnánk kényszeríteni a kerekeket (mint ahogy nem tudjuk, hiszen nem kormányozhatóak), hogy a sínen maradjanak kanyar közben, akkor a kerekek ugrálnának, csúsznának,<br />
&#8211; ha viszont nem tudjuk rákényszeríteni őket, akkor a vonat kisiklana.</p>
<p>Ez a probléma akkor is fennáll, ha csak egy vagont nézünk, sőt, ha csak egy tengelyt. Gondolj pl. egy autóra. Ha mondjuk hátsó kerék meghajtású, akkor az első kerekek külön tengelyeken forognak, a hátsó kerekeknek viszont egy tengelyen kéne lenniük ahhoz, hogy mindketten megkapják a főtengelyen keresztül a motorból származó nyomatékot. Ha csak úgy simán egy tengelyre tennénk őket, akkor kanyarodás közben csúsznának, ugrálnának a hátsó kerekek (egész kis kanyarban is). Autó esetén ezért kell a differenciálmű.</p>
<p>Egyébként a vonat kúpos kerekeinek az igazi szépsége az, hogy nem csak azért kellenek, hogy &#8220;el tudja viselni&#8221; a kanyart (azaz, hogy ne csússzanak, ne ugráljanak a kerekek). Ha csak ennyire lenne szükségünk, akkor külön tengelyre tennénk a két kereket, és meg van oldva a helyzet. Csakhogy ekkor jön be az a másik dolog, amit a feladatban szintén megemlítenek, hogy a kisiklás is probléma. Külön tengelyes esetben simán kisiklana a vonat, hiszen nem lenne semmilyen erő, ami a síneken tartaná. A kúpos kerekek pedig ezt a problémát is megoldják. Mindig pontosan annyira döntik be a vonatot, és kényszerítik kanyarodásra, amennyire a sínek megkívánják, legyen az egy &#8220;éles&#8221; kanyar vagy egy egyszerű egyenes szakasz.</p>
]]></content:encoded>
		
			</item>
		<item>
		<title>
		Szerző: CHItA		</title>
		<link>/2009/10/vasutas_sztrajk_3/#comment-306</link>

		<dc:creator><![CDATA[CHItA]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 29 Oct 2009 22:03:41 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://fogaskerek.blog.hu/2009/10/29/vasutas_sztrajk_3#comment-306</guid>

					<description><![CDATA[Nem. A lényeg az, amit írtam. Minden kerék, lényegében egy csonka kúp, így kialakulhat olyan helyzet, hogy a tengely egyik fele gyorsabban, a másik lassabban forog. És kész.]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Nem. A lényeg az, amit írtam. Minden kerék, lényegében egy csonka kúp, így kialakulhat olyan helyzet, hogy a tengely egyik fele gyorsabban, a másik lassabban forog. És kész.</p>
]]></content:encoded>
		
			</item>
		<item>
		<title>
		Szerző: Thresher		</title>
		<link>/2009/10/vasutas_sztrajk_3/#comment-305</link>

		<dc:creator><![CDATA[Thresher]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 29 Oct 2009 21:44:23 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://fogaskerek.blog.hu/2009/10/29/vasutas_sztrajk_3#comment-305</guid>

					<description><![CDATA[Az nem számít hogy a vonat nem egy darab hosszú henger, hanem külön álló kis részek összesége? Így csak egy vagont kell nézni, olyan nagy kanyar/ív meg nem lehet hogy egy vagon ne tudjon simán átmeni...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vagy nem?]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Az nem számít hogy a vonat nem egy darab hosszú henger, hanem külön álló kis részek összesége? Így csak egy vagont kell nézni, olyan nagy kanyar/ív meg nem lehet hogy egy vagon ne tudjon simán átmeni&#8230;</p>
<p>Vagy nem?</p>
]]></content:encoded>
		
			</item>
		<item>
		<title>
		Szerző: rusty		</title>
		<link>/2009/10/vasutas_sztrajk_3/#comment-304</link>

		<dc:creator><![CDATA[rusty]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 29 Oct 2009 13:55:32 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://fogaskerek.blog.hu/2009/10/29/vasutas_sztrajk_3#comment-304</guid>

					<description><![CDATA[&lt;a href=&quot;http://fogaskerek.blog.hu/2009/10/29/vasutas_sztrajk_3?fullcommentlist=1#c7501181&quot; class=&quot;reply_nick_327552&quot; onclick=&quot;javascript:if ( typeof followCommentReply != &#039;undefined&#039; ) return followCommentReply( 7501181 );&quot; rel=&quot;nofollow&quot;&gt;@EÖ&lt;/a&gt;: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Köszömnjük Emese!  :)]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://fogaskerek.blog.hu/2009/10/29/vasutas_sztrajk_3?fullcommentlist=1#c7501181" class="reply_nick_327552" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7501181 );" rel="nofollow">@EÖ</a>: </p>
<p>Köszömnjük Emese!  🙂</p>
]]></content:encoded>
		
			</item>
		<item>
		<title>
		Szerző: Egyéves Önkéntes		</title>
		<link>/2009/10/vasutas_sztrajk_3/#comment-303</link>

		<dc:creator><![CDATA[Egyéves Önkéntes]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 29 Oct 2009 10:42:50 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://fogaskerek.blog.hu/2009/10/29/vasutas_sztrajk_3#comment-303</guid>

					<description><![CDATA[a megoldás: vasutassztrájk esetén mindkét kerék sebessége nulla, mert áll a vonat.&lt;br /&gt;
köszönöm a tapsot.&lt;br /&gt;
Emese&lt;br /&gt;
:)]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>a megoldás: vasutassztrájk esetén mindkét kerék sebessége nulla, mert áll a vonat.<br />
köszönöm a tapsot.<br />
Emese<br />
🙂</p>
]]></content:encoded>
		
			</item>
		<item>
		<title>
		Szerző: CHItA		</title>
		<link>/2009/10/vasutas_sztrajk_3/#comment-302</link>

		<dc:creator><![CDATA[CHItA]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 29 Oct 2009 09:36:42 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://fogaskerek.blog.hu/2009/10/29/vasutas_sztrajk_3#comment-302</guid>

					<description><![CDATA[Valószínűleg a kerék futófelülete kívülről befelé vastagodik... így ugyebár a két kerék különböző távolságok megtételére képes, azonos idő alatt...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Valószínűleg a kerék futófelülete kívülről befelé vastagodik&#8230; így ugyebár a két kerék különböző távolságok megtételére képes, azonos idő alatt&#8230;</p>
]]></content:encoded>
		
			</item>
		<item>
		<title>
		Szerző: Szajmong		</title>
		<link>/2009/10/vasutas_sztrajk_3/#comment-301</link>

		<dc:creator><![CDATA[Szajmong]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 29 Oct 2009 08:40:40 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://fogaskerek.blog.hu/2009/10/29/vasutas_sztrajk_3#comment-301</guid>

					<description><![CDATA[Ezt azt hiszem tudom, pedig messze nem vagyok gépész. A megoldást nem írom még le, hagyok mást is gondolkozni, csak segítségként annyit, hogy...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
... a kerék futófelülete a kulcs a megoldáshoz.]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Ezt azt hiszem tudom, pedig messze nem vagyok gépész. A megoldást nem írom még le, hagyok mást is gondolkozni, csak segítségként annyit, hogy&#8230;</p>
<p>&#8230; a kerék futófelülete a kulcs a megoldáshoz.</p>
]]></content:encoded>
		
			</item>
	</channel>
</rss>
